Szívből szólok

Oda és azért, amiről úgy tudom: nincs, de érzem, hogy van.

lelkem egyre inkább kezd csatatérre hasonlitani..és nem mindig sikerül reggelre eltakaritani a hullákat. Jó lenne egyszer felszántani az egészet, lesózni, és szöges dróttal keriteni be.. örökre.. és csak pihenni, harcok nélkül..

More Posts

Hozzászólás