…amikor reggel a napfény és madárdal ébreszt. amikor az orgonaillatban úszó udvaron végigsétálva valahogy már eszembe sem jutnak a napi gondok. amikor az utcán szembejövők valamilyen megfejthetetlen okból kifolyólag mind magyarul beszélnek. amikor még a koldus is rám mosolyog és amikor boldog vagyok csak attól is, hogy láthatom a kék eget. amikor kolozsváron minden második sarkon ismerősökkel találkozom, és miután realizálom, hogy nagy szórakozottan rossz buszra ültem fel és lassan húszperces késésben vagyok, csak arra gondolok, dejó hogy nem jött ellenőr.
hát így vagyok mostanság. trambulin és vízibicikli. nem töprengek válaszokon, és egyáltalán semmin sem.
laugh and the world laughs with you, cry, and you cry alone.
valahogy így van ez.
és köszi a sok bíztatást, meggyőztetek! : )
Szívből szólok 
Hozzászólás