reggel óta egy német projekttel pepecselek, megvagyok gémberedve, a gerincem olyan mint egy bumeráng, a laptop felvette a lábaim formáját, fájnak a szemeim, szar nekem. mondja sylvia egyet menjünk le az udvarra levegőzni. lemegyünk, kacarászunk. vannak szép meggyfák, mondja vegyek le neki egy szemet. egyet neki, egyet magamnak szedtem le. errefel kinéz a vadállat fehérnépje a másik házból: nincs elég meggy a piacon????????
Oda és azért, amiről úgy tudom: nincs, de érzem, hogy van.
mea culpa
Egy hozzászólás a(z) “mea culpa” bejegyzéshez
-
a klasszikus tortenet, olyan jo az egyuttlakos bejegyzeseidet ujraolvasni ^_^
Szívből szólok 
Hozzászólás