ma reggel kéményseprőt láttam s kerestem is hamar egy gombot a kabátomon oszt hazafele mégis lerobbant a busz és negyven percet vártam a következőre már a babona sem a régi és vasárnap reggel arra ébredni hogy a tulaj üti az ajtót és két vizsga közt arra ébredni hogy szedni kell a sátorfát és tovvábbállni szar dolgok ezek mindenesetre meg ez a kripta is ahol lakunk egyfolytában fázik a lábam meg közben izzad is, ez vajon mitől és szombat este megbüntetett egy kancsi rendőr és szerintem augusztusban is taknyolni fogok de legalább én nem félek virginia woolftól
Oda és azért, amiről úgy tudom: nincs, de érzem, hogy van.
who’s afraid of virginia woolf?
2 hozzászólás a(z) “who’s afraid of virginia woolf?” bejegyzéshez
-
:))) Szegény fejed. Err?l egy közmondás jut eszembe: A baj nem jár egyedül.
-
Szia!
Nagyon viccesenírsz, gratu! És részvétem 😛
Szívből szólok 
Hozzászólás