Oda és azért, amiről úgy tudom: nincs, de érzem, hogy van.

tavaszi fáradtság?

ez a nap talán olyan nap is lehetne talán, amikor feldob, ha kapok valami jót a turkálóban. de nem kapok, és tudom, hogy nem is dobna fel. inkább csak olyan bolondleány módra hajtincsemmel játszó, semmibe bámuló nap. nemrég valaki megkérdezte egyetemen, mi miért nem beszélgetünk otthon a családban románul. elszorul a torkom, ha arra gondolok, hogy a körülöttem lévők 8O%-át ilyen gondolatok gyötrik. utaznék most, sokat, sokat, hegyet másznék, világot látnék.
úgy érzem kolozsváron most csak a drága időmet fecsérelem.

Hozzászólás