Oda és azért, amiről úgy tudom: nincs, de érzem, hogy van.

november

novemberről mindig a halottak napja jut eszembe. halottak napjáról pedig mindig a gyertyák jutnak eszembe, szép temetők, égett falevél szaga a levegőben, és még valami, aminek nem tudom, hogy örülni kellene-e, vagy nem. az a jelenség, amikor olyan rokonokkal és ismerősökkel találkozunk egy közös halottunk sírja mellett, akikkel év közben nem sikerült találkozni egyszer sem. akarattal hagytam ki a felsorolásból a halottakat, mert ők az év többi napján is elég gyakran eszembe jutnak.

Hozzászólás