Csak egy hirtelen gondolat:
Szép gondolatok. Szép érzések. Szép szavak. Szép tettek.
Semmi jelentősége, hogy ez a négy darab jelzős szerkezet mikor és hol fogalmazódott meg bennem, tehát nem is értem, miért akarom már az első mondatban leszögezni, hogy a héten, és a teraszunkon, miközben teát szürcsöltem. Na tessék, máris kibújt belőlem. Mindegy, maradjon.
Miután megfogalmazódott, egy ideig még eltűnődtem azon, hogy azért a “szép szavaknak” van egy enyhe negatív töltete. Attól függően, hogy milyen hangsúllyal mondom, tehát. Így jártak a szép szavak, mit lehessen csinálni. Ellentétben a társaikkal, amelyek teljesen mentesek ettől az idők során felgyűlt tehertől.
De most ettől függetlenül, függetlenül mindentől, hadd írjam le még egyszer, hogy jobban hasson: Szép gondolatok. Szép érzések. Szép szavak. Szép tettek. Ez így együtt, mint életprogram. Így lenne jó élni. Bárcsak így tudnék élni. Ami nem is lehet túl bonyolult, ha jobban belegondolok. Ha folyamatábraként képzelem el ezt a négy lépést, akkor igazából csak az elsőre kell koncentrálni. Azt kell minél jobban elsajátítani. Mert ha abba jól belejövök, abban profi leszek, akkor a többi már magától megtörténik.
Szívből szólok 
Hozzászólás