Szívből szólok

Érzem, látom a szemein, ha baj van. Hallom elfojtott sikolyát, látom, hogy belül könnyezik. Valami kimondhatatlan vágy nyomja lelkét, sóvárog…talán harmóniáért, talán hogy figyeljenek rá. Kötéltáncos, akiröl megfeledkezett a közönség.. mutatványa közepén zaj van és kavarodás.. és hol vagyok én ? ülök a közönség közt, figyelek, tenyerem izzad, koncentrálok, félek és féltek.. csillapítanám a közönséget, de nem lehet. Lelkifurdalásom van. Már én is odafönt egyensúlyozok, s ha lezuhan én is vele zuhanok..