Ma nagy felfedezést tettem. Rájöttem mi okozza gyakori nyomott hangulatomat. Rossz helyen van a szobám. Nem a negyedik emelettel van baj, hanem, hogy 24-böl egyszer sem süt be a Nap. Ha jól belegondolok, nyáron is csak a nagyon figyelmesek vehetik észre, hogy odafent ragyog a nagy fényes golyó. Úgy jöttem rá, hogy az L alakú tömbház hosszabbik száráról úgy verödött vissza a fény, hogy telibe találta a fekete monitort, úgy délután 6 körül, s olyan erös hit és optimizmus kerített hatalmába, mint utoljára augusztusban amikor csillaghullást Néztünk. Úgy 2 percig. Aztán lement a Nap. De még élnek bennem a sugarai, s holnap úgyis felkel. Ámen.
p.s.: lehet hogy átköltözöm a másik szobába, ahová egész délelött besüt a NAP.
Vélemény, hozzászólás?