Szívből szólok

Olyan cartoon networkosan most azt mondom, hogy: T-t-t-that's all folks!
Egy ideig biztos, hogy nem írok. Pakolok és költözök. Egyszer mindenkinek fel kell nőni. Önállónak lenni. Majd megpróbálok minnél kevesebbet hányni. És ígérem, mindig megkülönböztetem a feketét a fehértől, a hegyet a vakondtúrástól, és mindig lesz elegendő humorérzékem az élethez. ÉS a kezeket pedig, amiket már megfogtam, többé el nem engedem. Én sem. Ugye ők sem? 🙂