Tegnap realizáltam, hogy blogom pont 1 éves. És azt is, hogy talán csak ennyi volt szánva neki, és lassan befejezem. Nem látom értelmét, mint sokmindennek az utóbbi időben. Szép korszakát örökítette(m) meg az életemnek.
Rohan az idő basszus, és annyi mindenről tudnék írni kellene írjak. Pl hogy Kolozsvár már nem olyan rideg, mint volt.. már valaki vár. És úgy érzem, minden ami az eltelt 19 évben velem történt, de főleg ami az utóbbi egy évben, csak felkészítő volt Rá. Mintha minden kicsi ösvény amit bejártam, mind felé tartana. Néha nagyon úgy érzem, én irányítom a sorsomat.. és ilyenkor megijedek. (Látod, nem csak te félsz a felelősségtől..:)
No, élnem kell, puszi!
u.i.: amit elöljáróban írtam, nem volt igaz. vagy mondjuk úgy, nem egészen.
Vélemény, hozzászólás?