hát lakásunkból a kilátás hajszálnyit ugyan eltér, de lelkem teraszáról most valami ilyet látok, mint mikor ébredés után egy pohár frissencsavart narancslével kiállsz és hálát adsz a Napnak, hogy ismét felkelt, kicsit behunyod a szemed és csak hagyod, hogy friss tavaszillat járjon át , amikor pedig megpillantod a hegyet, rájössz, hogy igazából gyerekjáték megmászni.
és meg is hódítod, rögtön a reggeli után.

2 hozzászólás a(z) “” bejegyzéshez

  1. Csuda jó, én csupán a csillagokat és a reggeli napsütést bámulom meg a teraszomról, és néha majdnem ilyen szép kilátást képzelek el, kicsit több heggyel és egy szép tavascskával, ami számomra pont ilyen szép… 🙂

Hozzászólás