Szívből szólok

hogy megint miért éjfél után jön rám a blogolhatnék, rosseb se tudja.. olyan ez, mint a tanulás. eldöntöm, hogy ma már biztos tanulok egy nagyot, aztán egész nap csak rakosgatom a könyvet egyik asztalról a másikra, tanulás persze nuku, aztán este amikor realizálom, hogy ismét elbasztam egy napot a semmire, rámtör egy kisebb pánikroham, így éjfél után nekifogok angolozni, amit éjjel háromig abba sem hagyok.
ma azt álmodtam, hogy indultam vissza kolozsvárra, de lekéstem a vonatot. ekkor megvettem előre a jegyet a következő járatra, de úgy eltettem, hogy nem kpatma meg amikor jött a kalauz. utána pedig, hogy ötödik lettem a blogfeszten, és most látom csak, hogy nem tévedtem nagyot. 6. vááá.