még egy ilyen napot! barátoknál jártam este, és szaladtam 22:3Okor hogy még az utolsó 4est kapjam el. el is kaptam egyet, de mit ad Isten, a sora-nál nem tér le, s vajon miért, hát mert a nagy siettségben elnéztem a számot és nem 4esre hanem 6osra ültem fel.. fasza, akkor gyalogolhatok a központtól le a horeán, ami egy nagyon izgalmas útvonal tud lenni így 11 óra magaslatában, s főleg egy ilyen enyhén pszichopatának, akinek az életét kemény paranoia fűszerezi, nagyonis felborzolja az idegeit a sötétben egyedül való baktatás. namindegy. legalább friss levegőn vagyok – próbálom nyugtatni magam. errefel beveszem a kanyart a Mátyás háza felé, lepillantok a macskaköves útra, s mit látnak szemeim: pénz. először átléptem rajta. majd vissza. felveszem, feltartom és körbenézek, hátha valaki épp néz, vagy csak lát valahonnan… vagy a gazdája… de pont senki nem járt a közelben. najó mondom, ez nekem lett küldve. visszajött a gáz ára 🙂 persze hazáig csakaz járt a fejemben hogy valaki látott és követ meg leüt. de nem, hazaértem, még ismerősökkel is talákozaűtam.
a jó dolgok midng egy napra fókuszálódnak. métt nem történnek velem ilyenek minden nap? ááá…..