ma eszembe jutott, hogy hiányzik egy macska. ha nem is kényeztetem folyvást, de én mindig magam mellett kell tudjak egy macskát. olyankor valahogy értelmes lény társaságában érzem magam. mert minden macska egy igazi személyiség. aki ha nem is mondja ki, de vannak értelmes gondolatai pl arról, hogy mér’ is érzem pocsékul magam, vagy épp miért nyerítek egy viccen, miért csapkodok, vagy miért fordulok a fal felé és hallgatom át a délutánt.
s bizony mondom néktek, a homo sapienstől sokszor hiába várjátok ezt. : ) megmég érdekes az is, hogy az utcán szembejövő x csak egy idegen ember, de egy kóbor macska még sosem volt idegen macska.
látlak : )
Szívből szólok 
Hozzászólás a(z) Szilard bejegyzéshez Kilépés a válaszból