…égne most a blogom tortáján, ha lenne neki. ehelyett én egyre csak hanyagolom.

egy olyan arcommal vagyok elfoglalva mostanság, akit eddig nem ismertem. hogy még pontosabb legyek, azzal, hogy ez az arcom valaki mással van elfoglalva, és úgy, ahogy eddig még sosem volt.

(azt hiszem most sikerült annyira ködösen fogalmazni, ahogy csak én tudok és szeretek. mint amikor az akcióhős átgurul egyik épület mögül a másik mögé, amilyen gyorsan és amilyen cselesen csak lehet, mert hát ugye lőnek.)

ez a leghosszabb és egyben legszebb ősz, amióta ismerem ezt a fogalmat.

hálás vagyok, és boldog és nem, de én : )