a napokban motivációs levelet és önéletrajzot írogattam. utóbbiban felmerült a személyes jellemzőknél a szokásos jó tulajdonságok, és itt, még ha nem is kell beleírni, a rosszakra is gondoltam. innen meg már adta magát a kérdés a fejemben: ha az interjún rákérdeznének a rossz tulajdonságaimra, mit mondanék? mondjam, hogy kurvára elveszítem a türelmem, ha valaki nem érti a gondolataimat? vagy mondjam, hogy sértődékeny vagyok? Ezekkel a dolgokkal szerintem – többé kevésbé – mindenki így van. de akkor mi az, ami tényleg nagyon gonosz bennem, amivel nagyon kilógok a sorból, és ami miatt valószínűleg majd a mennyországbéli interjún is elbukok? valami azt súgta, csak oda kell figyelnem a mindennapjaimra, és hamar felfedezem a kis genyát magamban : ) És nem is kellet rá sokat várni. Íme röviden: a kis genya bennem beteges kényszert érez arra, hogy akiket érdekesnek talál és szimpatizál, azokat kisajátítsa. friss ismeretségek előnyben, sőt, két régi ismeretséget szívesen elcserélne egy újra. na jó, talán nem pont ennyire súlyos, de az érdeklődés egy régi barát irányába jelentőset csökken. ami súlyos az inkább az, hogy lépten nyomon képes vagyok érdekes emberekbe botlani, ismerkedni, szimpatizálni, megkedvelni és megszeretni. így könnyen megtörténhet, hogy ma érdekelsz, holnap már nem. és EZ gonoszság, amit nagyon sajnálok és ami ellen küzdenem kell…
Explore my side projects and work using this link
Upsidedown is a WordPress theme design that brings blog posts rising above inverted header and footer components.
Isten hozott!
Written in
Szerző:
Címkék
5 hozzászólás a(z) “Isten hozott!” bejegyzéshez
-
no, akkor ez vagy ragalyos vagy bennem is megvolt mar egy joideje. kb ilyesmiken gondolkoztam en is az utobbi napokban (nem gonoszsagokon, hanem kimondottan ezen a jelensegen).
-
jajj kata…
nagyon csalodottan olvastam ezt a bejegyzest. mi az, hogy “ket regi ismeretseget elcserelnek egy ujra”, meg, hogy “ma erdekelsz, holnap mar nem”? … ugy-e nem gondoltad komolyan?
a “regi” mindig biztonsagot ad mert azt ismered, az “uj” meg izgalmas de ugyanakkor kiszamithatatlan … egyik sem szabad kizarja a masikat termeszetesen, de meg kell becsulni ha ertekes, legyen az “regi” vagy “uj” … maskulonbem egy szivtelen, maganakvalo boszorkany lennel … uzd ki a fejedbol a kis genyat
bocs a beszolasert…egy se nem “regi” de se nem “uj”, hogy ki az nem fontos 🙂 -
hát kedves anonymus, írnám, hogy sajnálom, hogy csalódtál, de inkább azt írom, hogy örvendek, hogy csalódtál, mert ez azt jelenti, hogy te nem ilyennek ismersz : ) tehát van remény! teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a régi a biztonságot, az új az izgalmat kell, hogy jelentse. talán pont itt van a kutymuty elásva. hogy utóbbi hogyismondjam…… érdekesebb. ami persze nem jelenti azt, hogy értékesebb. de perpill nagy a csábítás. kösz a hozzászólást!
-
khm khm … Kedves Kata ! ezt vagy nem ertem, vagy valami problema van itt 😛 en itt eppe allottam es nem tudtam hogy most komolyat irjak neked vagy valami konyhaajtosat …
:-?? -
ez azert van, mert az ember ugy altalaban vonzodik az “uj” irant… gyarilag… szeretsz uj ismeretsegeket kotni, es ugyanakkor onmagadat feltarni ezeknek az “uj”aknak…neha dontened kell, h a jol bevalt “regivel”, vagy a meg kitudjahanytitkotrejto “uj” barattal toltod a maroknyi szabadidodet… s akkor, mert a “regirol” tudod, hogy lenyegeben barmit eltur es megbocsajt..-v maradjunk csak annyiban h mar nem olyan erzekeny es nem veszi a szivere, ha nem toltessz vele annyi idot…-, igy az “ujat” valasztod…ez vhol logikus…de lesznek majd idok, amikor az “uj”ak hiaba izgalmasak smindeeen, akarhogyis a “regi” az igazi:D..marmint baratokrol beszelunk, ugy-e?:-?
Szívből szólok 
Vélemény, hozzászólás?