azt hiszem, nem lehet mindig vidám lenni. ez egy ilyen törvény az életben. olyan mint az, hogy nem süthet mindig a nap, nem lehet mindig tavasz, nem lehet….még csomó minden. hétvégére lemerült az akkum nekem is, pedig olyan jól bírta. nem csakúgy merült le, persze. amikor valamit elképzelsz egyféleképpen, és pont másféleképpen történik, az ott akkor helyben leszippantja az összes tartalékolt energiád. viszont most ismét úgy érzem, hogy olyan boldogságok várnak rám, amiket ha avlaki most elmesélne nekem, csak annyit mondanék: NA PEEEEEERSZE!
Oda és azért, amiről úgy tudom: nincs, de érzem, hogy van.
hullámvasút
2 hozzászólás a(z) “hullámvasút” bejegyzéshez
-
Röpke gondolatfoszlányaid valamit mindig megmozgatnak bennem. Egyetlen hiányérzetem van csak, mégpedig az, hogy naponta tudnálak olvasni, bár ez csak a saját mohóságom 🙂
-
köszi : ) de godnolj bele: ha gyakrabban írnék lehet, hogy oda lenne a varázs. szép napot!
Szívből szólok 
Hozzászólás a(z) Kata bejegyzéshez Kilépés a válaszból