képzeld kedves olvasó, hangokat hallok. igaz, nem azt mondják, hogy “normális vagyok”. nem is azon van a lényeg, hogy mit mondanak, hanem azon, hogy milyen hangok. olyan emberek hangjait hallom álmomban teljesen tisztán és élethűen ésésés pontosan úgy, ahogy az életben is hallottam, akiket már évek óta nem láttam. álmomban beszélnek hozzám, és én teljes mértékben realizálom és még rá is csodálkozok, hogy TE JÓ ÉG, milyen tisztán és pontosan megmaradt valahol bennem ez a hangszín. és milyen jó, hogy pár másodperc erejéig tudom még néha hallani.
Vélemény, hozzászólás?