kíváncsi volnék, kinn hogyan vevődik észre az, hogy éppen a szívére hallgat? rajtam legtöbbször úgy, hogy letérek az eredetileg eltervezett útvonalról. séta közben a szívem egyszercsak mond valamit, hogy ő márpedig nem arra, hanem másik irányba szeretne menni, áthaladni egy sétálóutcán, elmenni egy bizonyos pad mellett, megpillantani egy kapualjat, egy lépcsőfokot, egy ablakot, esetleg fényt látni bent, és egy fehér falat, ésésés ezt a kitérőt megpecsételendő a szívem kicsit a fehér fal helyébe képzeli magát. ha az életünk a földön csak egy várakozás egy váróteremben, akkor én találom fel magam a leginkább.
de másokat is én találok fel.
Vélemény, hozzászólás?