a ma reggeli nagy sietségemben, amikor 3 határdidő és 1 gyorsvonat lekésése fenyegetett, kicsiny laptopom úgy gondolta, most egyet cserben hagy ő is, és „ledől egy órára”. hirtelen valami szúró fájdalmat éreztem a gyomromban, és egy erős indíttatást a jobb kezemben, hogy mostazonnal szacskába törjek akármit ami közel van. ekkor eszembe jutott egy beköpés a k-paxból: „ááh, ma nem történt semmi különös, épp csak leszakadt a fejem kétszer de visszavarrtam cérnával. pirossal” felálltam hát és átmentem a szomszédba Marianahoz, és kértem tőle tűt meg cérnát. nem a fejemet varrtam vissza, hanem valamit, csak úgy, mert már rég meg kellett volna tenni. de a lényeg, hogy a fejem is helyre került tőle. egyszerűen jólesett arra gondolni, hogy lejárnak határidők, elmennek vonatok, de én közben úgyis valami hasznossal és nyugalmassal foglalkozom. végül pedig minden szépen elrendeződött, pont úgy, ahogy el volt tervezve az én szakadatlan fejemben, s biztos úgy is, ahogy valaki másnak a fejében is. jaés most épp a vonaton ülök, mert megyek szentgyörgyre szentgyörgynapozni : ) PÁ