szerintem az emberek akkor kezdenek idézeteket írni a naplójukba, amikor magukról nem tudnak. most számoltam össze, hogy pont hétszer kezdtem el valamit blogolni, aztán ezért vagy azért de az írás csak piszkozat maradt. (ezzel most azt akartam mondani, ha nem vetted volna észre, hogy még tudok magamról írni) ennek ellenére ma csak egy idézetet jegyzek ide be, egyszerűen csak azért, mert megtetszett.

… boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek.

(József Attila)

Ámen.

(Én)