na ismét rövid leszek, mert kedd este volt. 80-as és 90-es évek zenéjét játszottak ma az egyetem klubbjában, csak azért mentem el. imádom a nyolcvanaskilencvenes zenéket, nem tudom miért, de sokkal jobbak mint az ezredforduló utániak. lehet, hogy csak mert távolabbiak, és távolabbról minden szebb, nem tudom. amikor eljöttem (ezelőtt 2O perccel kb) épp az ment, hogy ájm blúú dábádí-dábádáááá, ezis jó.
na de a ma érdekességeiről dióhéjban. ma vettem észre, hogy tegnap kicsit leégtem. ledőltem a könyvtár előtt, mert volt egy óra szabadom (és a könyvtárban már eleget ültem) szépen sütött a nap, és vannak ilyen támla nélküli padok, egy csomó (rita egyszer azt mondta, lóca) hát ám legyen: ledőltem egy ilyen lócára, és egy kerek órát süttettem magam a nappal. mrár majdnem elaludtam, amikor órára kellett menni. na és ma láttam a tükörben, hogy leégett a mellkasom… milyen jó!!!
a másik érdekesség a mában, hogy háromszor láttam szivárványt egy óra alatt. bolond egy idő volt, minden ötpercben zivatar, utána meg verőfényes napsütés.
a harmadik érdekesség a ma esti buli előtti bemelegítő lent az oroszoknál. átjöttek a másik bentlakásból pár brazil fiú, és az egyikről kiderült hogy úgy hívják: marcos paulo coelho. de nem büszke rá. lehet, hogy én sem lennék.
pá!
Szívből szólok 
Vélemény, hozzászólás?