Oda és azért, amiről úgy tudom: nincs, de érzem, hogy van.

erasmussal megcsömörölni…

…többek között azt is jelenti, hogy 2 hányás között nincs senki a közeledben, aki főzne neked egy teát, vagy megkérdezné, hogy van-e gyógyszered. túl vagyok életem legrosszabb gyomorrontásán, és ami még rosszabb, hogy pont a berlini kirándulásról hazafele jövet történt. a tegnapi hostel-reggeliben volt rántotta, ami igazából nagyon-nagyon jólesett, aztán a narancsoskólával leöblítés már kevésbé. mindenesetre ezek együttesen, plussz az 5 órás buszozás 5-szörös hányást eredményeztek, és akkor a másik menésről még nem is beszéltem. tényleg nagyon-nagyon rossz volt, főleg a hidegrázás része, amikor 2 takaró alatt téli cuccokba öltözve is futkosott a hideg a hátamon. de miután szerencsésen lehánytam a bőrkabátomat is, már jobban voltam. egész jól aludtam az éjjel, reggelre már semmi bajom nem volt, csak gyenge voltam/vagyok még midnig. ennek ellenére már 2x mostam, felmostam a padlót, elmentem vásárolni és amikor felpakoltam mindent a szalagra azt mondják, nem lehet hitelkártyával fizetni. tökéletes. mindent átpakoltam a másik szalagra, elmentem kivenni pénzt, közben meg arra gondoltam, mennyivel könnyebb volt az ősembernek: ha étel kellett, egyszerűen csak elment vadászni, leszúrta a vadat, megsütötte és megette. nekünk miért ilyen bonyolult az életünk?

ezt leszámítva jól telt a hétvége. berlin szép, de valahogy olyan tragikus helynek éreztem a fal miatt. az épületei viszont nagyon tetszettek, a reichstag, a brandenburgi kapu, a múzeumok, a katedrális… a tévétoronyba felmenni nem volt kedvem kiadni 11 eurót, és amúgyis voltam már tévétoronyban. az emberek jópofák voltak, 2 orosz lánnyal és a norvég fiúval voltunk egyfolytában együtt. szerencsére megint sokat kacagtunk.

elnézést kérek minden olvasótól, hogy egy hétig nem írtam blogot. nekem is rosszul esik, remélem ezután nem lesznek ekkora kihagyások!

Hozzászólás