ez a nap nem volt annyira jó, hogy érdemes lenne megörökíteni, ezért inkább megörökítem a tegnapot. tegnap eldöntöttük az egyik orosz lánnyal, hogy elmegyünk gothába, ami egy kicsi város 2 órányira vonattal. olyan jól telt! nem volt különösebb látnivalója a városnak, szép a főtere, van egy barokk vár és ahhoz egy várudvar (meglepő, nem?), megmég érdekes, hogy itt található a világ legrégebbi teljes épségben megmaradt barokk várszínháza. de nem ezek miatt imádom az utazásainkat, hanem ahogy a vonaton és a vonatra várakozás közben, meg a séta közben telik… olyan jókat beszélgetünk, történelemről, irodalomról, emberekről, könyvekről. imádom, hogy intelligens emberekkel vettem körül itt magamat, akik nem csak a tegnapi diszkós eseményekről tudnak csevegni, hanem pl trockij és frida kahlo esetét is ismerik. tegnap elfelejtettük, hogy vasárnap nincs 8 órás vonat, csak 9, ezért egy órát kellett várnunk az állomásban a köv. vonatra. szerencsére állt ott egy büfé ahol valami rokkerek gitároztak. odamentünk és megkínáltak pezsgővel.:) aztán jobbnak láttuk félrehúzódni, mert még a tegnapelőtti részegségtől mm…hát elég vidámak voltak.

a mai napról annyit, hogy tanulást terveztem, de nem jött össze. három ember is szomorúvá tette a napomat. nem haragszom rájuk, csakis én tehetek róla, hogy engedtem nekik. este tortát sütöttünk az észtországi tanárnőnknek, holnap délelőtt felköszöntjük vele. már nagyon izgulok:)

csókolom az egész csomafalvát!