úgy átrohantam 2012-be, hogy jóformán még én sem vettem észre, nemhogy még a blogomban is megörökitsem ezt a hatalmas eseményt. amikor az utolsó naivan boldog, humoros, édes kicsi bejegyzésemet irtam, még nem sejtettem, hogy pár nap múlva már dolgozó nő leszek. jobb is hogy hirtelen jött, szerintem sokkal jobb megijedni, mint félni, mert igy kicsit tovább tart a boldogság.
aki nem tudná: dolgozok! fix egy hónapja és 5 napja. ugyancsak aki nem tudná (viszont ezt már kb mindenki tudja, aki rám néz): hiányoznak a szárnyaim. leszakadtak valahol alfalu és gyergyó között amikor mentem munkába. aztán néha történnek apró dolgok, amitől visszanőnek valami kicsi pihe tollak, de ezek is lefagynak még mielőtt szárny lehetne belőlük. pár hete már panaszkodok hátfázásra – ma jöttem rá, hogy amikor nagyon hiányzik valaki, akkor kezdi hideg rázni a hátamat.
egyéb újdonságot még annyit irhatok magamról, hogy egyre ügyesebb vagyok ami a gitározást illeti, és ma eldöntöttem, hogy mostantól itt a blogon is beszámolok minden napomról a munkában, fix úgy ahogy németországban tettem esténként, mert jót tesz. a kicsi lelkemnek. remélem.
mindenjót!
Vélemény, hozzászólás?