Napjaim fénypontja reggel nyolc és fél kilenc között a pillanat, amikor a buszon kinyitom az aktuális olvasmányomat és megcsillan rajta a napfény. Imádom. Feltölt életerővel, vidámsággal, optimizmussal. A naiv gyermek (vagy egy bölcs öregasszony) ilyenkor azt mondja bennem: nincs ma semmi, ami ne sikerülne, Kata.